ÁEEK | Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság - Másodfokú eljárások

Másodfokú eljárások

A Hivatal másodfokú hatósági hatáskörét megállapító jogszabályok az alábbiak:

1.) Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról szóló 295/2004. (X. 28.) Korm. rendelet 2/A.§-a alapján „Amennyiben első fokon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az országos tisztifőorvos vagy az országos tisztifőgyógyszerész jár el, a másodfokú eljárás a Hivatal hatáskörébe tartozik.”

2.) 2012. január 1-jétől Az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján „az OEP által hozott hatósági döntés elleni fellebbezést az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal bírálja el.”

A Hivatal a másodfokú eljárások lefolytatása során az adott ügyre hatáskörrel rendelkező első fokú szerv által lefolytatott eljárások jogszerűségét vizsgálja meg. A másodfokú eljárás szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) tartalmazza.

3.) A Déli Áramlat földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 297/2012. (X. 25.) számú Korm. rendelet anemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban a gyógyhelyek tekintetében másodfokú közreműködő szakhatóságként jelöli ki a Hivatalt.

4.) A magyar–szlovák összekötő földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 230/2011. (XI. 8.) számú Korm. rendelet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban a gyógyhelyek tekintetében, továbbá a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló rendelet szerinti építésügyi engedélyezési eljárásokban szintén a gyógyhelyek tekintetében másodfokú közreműködő szakhatóságként jelöli ki a Hivatalt.

A hatósági eljárás menete:

Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel a fellebbezésre jogosult az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.

Fellebbezésre jogosultak: az ügyfelek

Ügyfél:az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

Az ügyfeleket a hatósági eljárásban a következő, általános jogosultságok illetik meg:

• törvény előtti egyenlőség,

• ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni,

• tisztességes ügyintézéshez való jog,

• a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog,

• az eljárás során az anyanyelv használatának joga,

• tájékoztatáshoz való jog,

• iratbetekintési jog,

•nyilatkozattételi jog

• jogorvoslathoz való jog .

Az eljáró hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály

rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség

elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi

segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.

Az ügyfeleket a hatósági eljárásban a következő, általános kötelezettségek terhelik:

• a hatósági eljárás során az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni,

• az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére,

• az ügyfél magatartása nem irányulhat a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére (az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezik, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli).

A rosszhiszemű ügyfél eljárási bírsággal sújtható és a többletköltségek megfizetésére kötelezhető.

A Ket-ben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén – az eljárás akadályozásának következményeként – eljárási bírság kiszabásának van helye. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

A hatóság az eljárás során az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

Képviselet:

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. A meghatalmazást jegyzőkönyvbe kell mondani, ill. közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

Fellebbezéssel támadható döntések:

· első fokú határozat

· az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló végzés

· a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés

· az eljárást megszüntető végzés

· az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító végzés

· a Ket. 33/A. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos végzés

· az eljárási bírságot kiszabó végzés

· a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés

· az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzés

· a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen

· az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen.

Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a fent felsorolt végzés típusokat.

 Fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő:

A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta.

A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet a fellebbezés elbírálására jogosult szervnél terjesztették elő.

Aki a fellebbezési határidőt önhibáján kívül elmulasztja igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, tehát be kell nyújtani a fellebbezést is.

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt munkanapon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A fellebbezésre megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az első fokú döntést hozó hatóság, a keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el.

Fellebbezés benyújtásának helye:

A fellebbezést a megtámadott döntést hozó első fokú döntés hozó szervnél kell előterjeszteni.

 Fellebbezés benyújtásának formái:

· írásban

· szóban (csak természetes személy nyújthatja így be, erről a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel)

Illeték- , illetve igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség:

A fellebbezés benyújtásakor a kérelmen le kell róni a jogorvoslati eljárás illetékét. A fellebbezési kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül. Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény másként nem rendelkezik és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható  –  a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. Végzés elleni fellebbezésért – ha e törvény másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 75/A. §- a alapján a Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások, valamint a 72. § (1)–(2) bekezdésében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése alapján az EüM. rendelet 1. mellékletében meghatározott eljárások tekintetében a jogorvoslati díjat – amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás az EüM. rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat díjtételével – a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles Hivatal részére megfizetni. Az jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjtételeit az EüM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

Fellebbezés jogi hatása jogok gyakorlására és a végrehajtásra:

A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók, és a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította.

Ügyintézési határidő a fellebbezési eljárásban:

Az ügyintézési határidő az ügy összes iratának a Hivatalhoz érkezését követő napon kezdődik. A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését a fenti időponttól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.

Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:

a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,

b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,

c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

d) a szakhatóság eljárásának időtartama,

e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,

f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,

g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,

h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,

j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

A Hivatal elnöke az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonegy, a Ket. 33. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja-

 

A Hivatal döntései:

A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.  Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. 
Kötelező az elsőfokú döntés megsemmisítése semmisségi ok fennállása esetén (Ket. 121. §). Ilyen okok a következők:

a) a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt,

b) az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, kivéve, ha a hatóság a 22. § (3) bekezdése szerint járt el,

c) a határozatot a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,

d) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,

e) a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva, nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány,

f) a döntés tartalma a 109. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel ellentétes.
A döntés közlése:

A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték, a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli.

 

Bírósági felülvizsgálat:

A közigazgatási hatósági jogalkalmazás törvényességét biztosító bírósági eljárás közvetlenül a meghozott közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányul. Ez a vizsgálat közigazgatási perben történik a polgári perrendtartásnak a közigazgatási perre vonatkozó különleges eljárási szabályai szerint.

A bírósági felülvizsgálat elsősorban a közigazgatási ügyben hozott jogerős határozat ellen kérhető.

A közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére csak jogszabálysértésre hivatkozással kerülhet sor. A per kezdeményezéséhez a felperessé váló korábbi ügyfélnek vagy más jogosultnak a sérelmezett határozat egészének vagy részének jogszabálysértő voltára kell hivatkoznia, és az erre vonatkozó indokait és bizonyítékait is elő kell adnia.

Keresetindításra az ügyfél és a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél egyaránt jogosult. A kereset benyújtására az érdekelt a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc napon belül jogosult.

A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a közigazgatási eljárásban az ügyfél (jogosult) fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt.

A kereset benyújtásával a közigazgatási ügy közigazgatási perré alakul át, amelynek felperese az ügyfél (törvényes érdekeiben sértett fél), alperese pedig az a hatóság, amely a sérelmezett jogerős határozatot hozta.

A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, de kérhető a döntés végrehajtásának felfüggesztése.

A benyújtott keresetet a Hivatal hatáskörébe tartozó ügyekben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el. A bíróság a közigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén, hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezi.

Törvény által meghatározott esetekben a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, így például a bíróság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban meghozott határozatot megváltoztathatja.

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálat iránti eljárás illetéke 30.000,- forint. A közigazgatási nemperes eljárások illetékének mértéke 10.000,- forint.

 

Felügyeleti eljárás:

A Hivatal hivatalból jogosult megvizsgálni az első fokú hatóság eljárását és döntését. A jogszabálysértés észlelése esetén köteles intézkedést tenni, és felügyeleti jogkörét gyakorolni.

A Hivatal jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró első fokú hatóság eljárását, döntését és ennek alapján

· intézkedést tesz a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,

· felügyeleti jogkört gyakorol.

Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, szükség esetén az ügyben eljárt közigazgatási hatóságot új eljárásra utasítja. Ez a jogkör illeti meg a felügyeleti közigazgatási hatóságot akkor is, ha a szakhatóság - a felügyeleti szerve útján - a határozatnak részére történő megküldésétől számított tizenöt napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi.

A hatóság döntése nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha

· azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben már elbírálta,

· jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene – semmisségi ok hiányában,

· semmisségi ok fennállása esetén a törvényben meghatározott három, illetve öt év eltelt,

· kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől számított öt év eltelt,

· azt jogszabály kizárja, vagy feltételhez köti és a feltétel nem áll fenn.