Tájékoztató a kábítószer statisztikai jelentésében a veszteségek jelentésének változásáról valamint

Részletek

Készült: 2014. november 17. hétfő, 14:12

A)      veszteségek jelentésének változásáról

Előzmény:

• 2008. április 15 -17. között az INCB Titkársága egy Szakértői Csoport ülést szervezett Bécsben, a kábítószerek gyártása, tárolása és szállítása során képződő veszteségekről. A Szakértői Csoport tagjait a kompetens hatóságok jelölték ki. Részt vettek Belgium, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország és az USA nemzeti hatóságának szakértői, valamint német és indiai gyógyszergyártó cégek megbízottai. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) Laboratóriumi és Tudományos Szekciója szintén képviseltette magát.

A megbeszélés feladata: a kábítószer gyártása, tárolása, szállítása során képződő veszteségekre vonatkozó fogalmak egységesítése volt.

A megbeszélés célja: hogy meghatározza a veszteségek leggyakoribb, elfogadható okait és gyakorlati/elfogadható fogalmak kialakításával a különböző országok jelentéseiben a veszteségek összehasonlítható módon jelenjenek meg.

A tanácskozás eredménye: a bizottság meghatározta azokat a veszteség csoportokat, és veszteség típusokat amelyekbe a fellépő veszteségeket fel lehet tüntetni.

A jelentendő kárba veszett és/vagy megsemmisített kábítószerek az alábbiak:

• Nem visszanyerhető, folyamatfüggő veszteségek, amelyek a tisztítás, őrlés, sóvá, izomerré, észterré, éterré való átalakítás, és a készítmények gyártása, így túltöltés, fáradt gőz (wastestream) képződés, törések stb. során lépnek fel;
• Nem visszanyerhető egyéb veszteségek, pl. párolgás, elfolyás/szivárgás és káresetek kapcsán, stb.; és
• Megsemmisített kábítószerek, így az összegyűjtött hulladékok és kiszóródott, kifolyt anyagok, a lejárt szavatosságú vagy minőségi hibából adódó selejtek, minőségellenőrzési minták, stb.

A jelentendő kárba veszett és/vagy megsemmisített kábítószerek NEM foglalják magukban az alábbiakat:

• Egyik kábítószer másik kábítószerré alakítása során a termelési hozamból adódó veszteség vagy az 1961-es Egyezmény hatálya alá nem tartozó, nem ellenőrzött anyaggá történő átalakítása (transzformációja) során kárba veszett mennyiségek; és
• A III. jegyzéken szereplő készítmények gyártása során kárba veszett mennyiségek.

• Valamennyi kárba veszett és megsemmisített kábítószerről hiteles jegyzőkönyvet kell felvenni, (azaz minden veszteséget vagy megsemmisítést dokumentálni kell).
• A kábítószer éves anyagmérlegén a 14-es oszlopba (1. számú táblázat) kell jelenteni a „kárba veszett és/vagy megsemmisített” mennyiségek összességét A 14-es oszlopot az 1. számú táblázat szerinti bontásban mellékelni kell a jelentéshez.
• A leselejtezett, de meg nem semmisített kábítószer mennyiségeket raktárkészletként kell nyilvántartani az újra feldolgozásig vagy a megsemmisítésig. A jelentéshez mellékelni kell a 15. oszlopot a 2. számú táblázat szerinti bontásban mellékelni kell a jelentéshez.
• A gyártás és a nagykereskedés szintjén előforduló lopásokat (eltérítéseket) jelenteni kell.
• Elfogadható és szükséges gyakorlatnak tekinthető selejtezett anyag (azaz hulladék) exportálása másik érdekelt félhez (más országba) megsemmisítés céljából. A megsemmisítés tényét az importáló (a megsemmisítést végrehajtó) országnak kell jelentenie. A megsemmisítést abban az évben kell jelenteni, amikor ténylegesen lezajlott. Az ilyen hulladékok exportját (a re-exporthoz hasonlóan) importáló ország kábítószer becslésének nem kell tartalmaznia. A szállításnak megfelelő import és export engedélyek alapján kell történnie.

B)    a „visszárú” jelentése körüli problémák:

1. Adott évi kiskereskedelmi kiszállításból történő visszárú esetén kétféle képen történhet a jelentés.

• A 7. oszlopba az un. nettó értékesítés (visszárúval csökkentett értékesítés) kerül, vagyis a visszárú mennyisége levonva a teljes értékesítésből.

vagy

• A visszáru mennyisége szerepel a bevételi oldalon az 5. oszlop „Patikai visszárú
  adott évi kiszállításból aloszlopában”de ebben az esetben  a bruttó kiszállítást (kiszállítás tartalmazza a visszárút) kell szerepeltetni a 7. oszlopban.

Eddigi tapasztalataim alapján a kábítószer-felelősök rendelkezésére mint értékesítési adat általában a bruttó kiszállítás áll ezért a b) megoldást szeretném javasolni.

2. Az előző években mint fogyasztást jelentett kábítószer valamilyen okból (lejárt, fogyasztótól visszavett, minőségi okok miatt visszavont, stb.) a gyógyszertárakból a gyártókhoz vagy a nagykereskedőkhöz visszakerül azt a kábítószert (a tárgyévben) beszerzésnek kell minősíteni és a  „kábítószer éves anyagmérlegén” a5. oszlop „Patikai visszárú előző évek kiszállításból” aloszlopban kell feltüntetni. Ez a mennyiség  az anyagmérleg jobb oldalán (felhasználható mennyiség) a továbbiakban mint megsemmisített mennyiség vagy mint raktárkészlet, vagy mint értékesített jelenthet meg attól függően hogy mi történik vele az adott évben.

Vegyünk egy példát:

Az éves kiszállítási adatok alapján a kiskereskedelem felé értékesített mennyiség:
(teljes ékesítés)   A g
Előző évek kiszállításából a kiskereskedelemtől visszavett mennyiség: B g
Aktuális év kiszállításából a kiskereskedelemtől visszavett mennyiség: C g
Más nagykereskedőknek kiszállított mennyiség: (teljes értékesítés)       D g
Nagykereskedőktől visszavett mennyiség:  E g
Megsemmisített mennyiség F g
Zárókészlet (selejt nélkül) G g
Készletben lévő selejt mennyisége H g

Az anyagmérlegben a következő képen néz ki.:

Az 5. oszlop részletezése

A zárókészlet az az anyagmennyiség ami az adott cég üzemében, raktárában található december 31.-én, függetlenül attól, hogy pénzügyileg teljesítve lett-e az átvétel. A készletbe az ellenőrzött anyag minden megjelenési formája beletartozik: nyersanyag, félkészárú, készárú, selejt.

1. táblázat

2. számú táblázat